V. tétel: AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK KORA
A, Vázolja a magyar feudális társadalom kialakulását és az Aranybulla mozgalmat!

A társadalom szerkezete:
      1, Földbirtokosok: várjobbágyok, akik a királytól földterületet kaptak. A föld többsége a király tulajdonában volt.
              - A várgazdságokban katonai-, munka- és termékjáradékra kötelezett várnépek éltek.
                A várjobbágyok földeket kaptak a várföldekből.

      2, Szabad pásztorok:
              - A király, az egyházi és a világi nagybirtokosok a szabad földközösség földjeit beolvasztották saját birtokaikba.
                A közszabadok másik csoportja a saját földjén dolgozott.
                Megőrizték gazdasági / jogi önállóságukat, hadviselési kötelezettségük volt.

A prédium, majorság:
      - a földesúr saját kezelésű, szolgai munkaerővel művelt földterülete. Később faluvá kezdett fejlődni.
        Kialakultak a parasztgazdaságok. A földesúrtól a föld egészét, vagy annak egy részét terményszolgáltatás, illetve
        munkakötelezettség fejében használatra visszakapták. A termelés a prédiumon a földesúr saját kezelésű, szolgai
        munkaerővel, az úr munkaeszközeivel megművelt földterületen történt.

     - A naturális (természeti) gazdálkodás: a XII. századi Magyarországon az önellátó (naturális) gazdálkodás
        volt jellemző. A földművelés legfontosabb munkaeszköze: az eke és az ökör volt.

     - Termények: gabona; búza, köles, árpa, rozs.
     - Gyümölcs-, szőlő- és kertkultúra: alma, szőlő, cseresznye, meggy, dió, mogyoró, őszibarack, borsó, bab, lencse,
                                                           hajdina, görögdinnye, paradicsom.

     - Állattartás: ökrök, ló, juh, kecske, sertés, baromfi, vaddisznó, szarvas, őz, nyúl, madarak. - halászat, vadászat.

Nincs árutermelés, pénzgazdálkodás.

Kézművesség:
     - az alávetett népelemek önellátóak, sokféle tevékenységgel foglalkoztak.
     - Szűcsök, tímárok, kenyérsütők, szakácsok, kővágók, molnárok, mészárosok, esztergályosok, fazekasok,
        ácsok, kádárok.

A hospesek: telepesek, akik az irtásföldeket szabadon örökíthető birtokként kapták.
                    El is költözhettek, a szerződésben meghatározott mennyiségű termény- és pénzadóval tartoztak.

1, A trónviszályok következményei:
         - III. Béla fiai, IMRE és ANDRÁS között trónviszály keletkezett.
           A főurak újabb és újabb birtokadományokat szereztek (támogatás fejében),
   emiatt a nagybirtokosok ereje, politikai hatalma tovább nőtt.

2, II. András uralkodási idején (1205-1235):
        - a királyi birtokok megfogyatkoztak.
        - A királyi vármegyerendszer nem volt képes ellátni közigazgatási és katonai feladatait.

3, A keresztes hadjárat:
        - II.András vezette a keresztes hadjáratot a Szent Földre, több hadjáratot Halicsba.
          Hadjáratai értelmetlenek és sikertelenek.

4, A szerviensek helyzete: szerviens=várjobbágy
         - A királyi hatalom hanyatlása nagy veszélyt jelentett a királyi vitézek, azaz a várjobbágyok számára.
           Ők a király szolgái, csak a királynak voltak alárendelve. Állandó katonáskodásra kényszerültek.

5, Főúri összeesküvés:
         - a főurak közül nem mindannyian támogatták II. Andrást. Imre hívei gyűlölettel nézték
           Gertrúd meráni rokonait. (lásd: Katona József-Bánk bán c. drámában)
         - Az ellenzéki főurak; Péter, Simon, Bánk nádor és veje Gertrúdra tört, meggyilkolta a királynét.

6, Az Aranybulla fogalma, pontjai és az ellenállási záradék: az egész társadalom szembekerült a királyi hatalommal,
    így kialakult társadalmi mozgalom, élén az ellenzéki főurak álltak. A mozgalmak fő erejét a fegyveres szerviensek adták.

- A várnépek és a parasztok támogatásával 1222-ben a királyt arra kényszerítették, hogy írja le jogaikat törvényben,
   amelyet az Aranybullában erősítsen meg. à Az 1222-ben kiadott Aranybulla 31 cikkelyből állt,
   megvalósítása elmaradt.

Az aranybulla általában díszes külsejű, arany függőpecséttel ellátott királyi okirat, oklevél.

7, Az Aranybulla főbb pontjai:
       1, “Ha valamely szerviens fiú nélkül hal meg, birtoka ¼ részét lánya örökölje, a többiről kívánsága szerint intézkedhet.
       2, “Ha vendégek, előkelő emberek jönnek az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságra ne emeljék őket!”
       3, “A jobbágyok a szegényeket el ne nyomják, ki ne fosszák!”
       4, “Egész megyéket, méltóságokat örök tulajdonul, vagy birtokképpen ne adományozzanak!”
       5, “A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani!”
       6, “Az új pénz húsvéttól húsvétig maradjon használatban!”
       7, Ellenállási záradék:
              “Ha a király és fiai nem tesznek eleget esküjüknek, az esztergomi érseknek jogában áll a királyt kiközösíteni.”

- A pápaság fénykorát élő egyház 1231-ben újraszövegeztette az Aranybullát; kihagyták belőle a tized
   pénzbeli szedésének tilalmát, és az ellenállási záradékot

A nemesi vármegyék: A szerviensek szerveződni kezdtek érdekeik érvényesítésére.
       - 1232-ben a királyi szolgák kérték, hogy bíráskodási jogot kaphassanak az őket érintő ügyekben.
          Így létrejöttek a nemesi vármegyék; a földbirtokosok önkormányzati szervei, élükre a király nevezett ki főispánt.

       - Az ítélkezéssel foglalkozó személyek: szolgabírák (a XIII. századtól) a megye első választott tisztviselői
         (megyénként 4-en voltak)
       - A vármegye fegyveres ereje a biztosíték a határozatok végrehajtására.